A hőszivattyú mérete fontos tényező

A hőszivattyú mérete a típus kiválasztása után a leglényegesebb kérdés, ugyanis ez befolyásolja a gazdaságos működést, így meghatározásához ajánlott tapasztalt szakember segítségét kérni. Az optimális méretezés érdekében tisztában kell lenni a célokkal, vagyis hogy mire szeretnéd a hőszivattyút alkalmazni: fűtésre, melegvíz-készítésre vagy hűtésre is. 

A hőszivattyú méretezése a berendezés teljesítményének meghatározásával indul, ehhez pontos számítások elvégzése szükséges. Se az alul-, se a felülméretezés nem jó, kedvezőtlenül befolyásolja a fogyasztást. Hogy mekkora hőszivattyú kell, azt több tényező együttesen dönti el, ezért is szükséges egy épületgépész szakember közreműködése.

Hőszivattyú fűtésre és hűtésre

Az épületek energiaigényét környezetbarát és energiahatékony módon korszerű hőszivattyúkkal biztosíthatjuk Az új építésű lakóépületekre vonatkozó szigorú energetikai előírások is ebbe az irányba terelik az építkezőket. A hőszivattyúk előnyeivel részletesen egy korábbi bejegyzésben foglalkoztunk, érdemes lehet átolvasni, ha a fűtési rendszer ki- vagy átalakításán gondolkozol.

A hőszivattyúkat rendszerint fűtésre szeretnénk használni, hiszen ennek energiaköltsége a legmagasabb a háztartásokban, azonban jó tudni, hogy a használati melegvíz előállítására is alkalmasak, illetve egyes berendezésekkel nyáron a lakóterek hűtése is megoldható, ami további megtakarítást eredményez, illetve még nagyobb komfortot biztosít. A jó döntés meghozatala érdekében mindenképp tisztában kell lenni a célokkal.

A hőszivattyú mérete, avagy mekkora berendezésre van szükséged?

A célok után meg kell határozni az épület sajátosságai alapján a hőigényt, amelyhez az épület méretei, a felhasznált építőanyagok, a szigetelés, a nyílászárók minősége, a kifűtendő légköbméter, valamint a hőleadók típusa, felülete szolgál alapul, és ezen számítások pontos elvégzése is a gépésztervező feladata.

Amennyiben alulméretezett a rendszer, nem tudja kifűteni a lakást, így elektromos rásegítést igényel, ami jelentős többletköltséget eredményez. A túlméretezett rendszer ugyan ellátja a feladatát, de a gyakori ki- és bekapcsolás többletfogyasztással jár, így a hőszivattyú alkalmazása nem éri el a célját.

A méretezésnél a terhelés, a méretezési és lekapcsolási hőmérsékletek, a részteljesítmény, a bivalenciapont – vagyis amikor a meghatározott legalacsonyabb külső hőmérséklet alatt kiegészítő hőforrás biztosítja a fűtést -, az elektromos fűtési és thermo működési tartomány, valamint az órák száma a legfontosabb befolyásoló tényezők.

A különféle hőszivattyúkkal kapcsolatban a blogon találsz hasznos információkat, amelyek segíthetnek az értelmezésben, és a hőszivattyú méretének kiválasztásában.

A levegő-víz hőszivattyú méretezése

A legelterjedtebb, szinte bárhová telepíthető levegő-víz hőszivattyúk teljesítménye a külső hőmérséklet függvénye, vagyis minél hidegebb van, annál kevesebb energia kinyerésére képes a rendszer. A szükséges mennyiség pótlásához elektromos áramot használ, ami a hatékonyságát csökkenti.

A berendezés hatásfokát, hatékonyságát a COP érték mutatja, ennek értéke, részadatai meghatározóak a választáskor. Ez mutatja ugyanis, hogy egységnyi elektromos energia felhasználásával mennyi hőteljesítményt tud előállítani. A katalógusban megadott szám +7 fok külső hőmérséklet és 35 °C-os előremenő vízhőmérséklet esetén igaz. Utóbbi csak alacsony hőmérsékletű fűtésrendszerekkel biztosítható egy megfelelően szigetelt épületben.

Maradtak kérdéseid? Keress bátran elérhetőségeinken, 24 órán belül felvesszük veled a kapcsolatot.