Hogyan működik a levegő-víz hőszivattyú fűtés üzemmódban?

A leggyakrabban alkalmazott levegő-víz hőszivattyú fűtés üzemmódja minden berendezés esetén adott, ugyanis ezeket a rendszereket elsősorban erre a célra alkották meg, mellékesen háztartási meleg víz készítésére, egyes típusok pedig klimatizálásra is alkalmasak.

Hőszivattyúkat már évtizedek óta használnak fűtésre szerte a világon, és az utóbbi években hazánkban is egyre nagyobb az érdeklődés a környezetbarát, energiahatékony fűtési mód iránt. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, mi is a hőszivattyú, hogyan működik, és milyen előnyöket kínál, ezért most összeszedtük a legfontosabbakat.

Mi az a hőszivattyú?

A korszerű, környezet hőjét, vagyis megújuló energiaforrásokat hasznosító hőszivattyúk típustól függően alkalmasak lakó-, iroda- és más épületek energiahatékony fűtésére, hűtésére és melegvíz-ellátására.

A fűtési energiaigény 25%-át elektromos energia szolgáltatja, a fennmaradó 75%-ot a hőszivattyú állítja elő a hűtőközeg elpárolgását és kondenzációját kihasználva.

A berendezések hatásfoka jellemzően 3-500%, ami azt jelenti, hogy 1 rész villamos energia felhasználásával 3-5 kW hőenergiát termelnek, szemben a hagyományos fűtésmódokkal, ahol ez az érték 0,9 kW körüli.

A hőszivattyú lehet split rendszerű, mint a klímák, vagyis egy bel- és egy kültéri egységet tartalmaz, vagy monoblokk változatú. A hőszivattyús rendszerekről átfogóan és részletesen korábbi bejegyzésünkben olvashatsz.

Milyen típusú berendezések vannak?

A hőforrástól függően alapvetően 3 típusát különböztetjük meg a hőszivattyúknak:

• a levegő hőjét hasznosító levegő-víz típusú,
• a talajvíz hőjét kihasználó víz-víz, illetve
• a föld hőjét kamatoztató geotermikus hőszivattyúkat.

A levegő hőszivattyúk egyik típusát alkotják a levegő-levegő berendezések vagy fűtésre optimalizált klímák, amelyek működéséről részletesen a hőszivattyúkról szóló blogunkban tájékozódhatsz.

Levegő-víz hőszivattyú fűtés üzemmódban

A levegő-víz hőszivattyú a külső környezet levegőjének hőjét nyeri ki és hasznosítja fűtési hőenergia termeléséhez.

Működése tulajdonképpen egy körfolyamat, melynek során a berendezés a környezeti levegőből hőenergiát vesz fel, majd a hűtőközeg segítségével a rendszerben keringetett vizet a kívánt hőmérsékletűre fűti, amit a sugárzó hőleadókon keresztül használhatunk a helyiségek fűtésére.

A folyamat főbb lépései:

• párologtatás
• sűrítés
• cseppfolyósítás
• oldódás

A levegő-víz hőszivattyúk fűtésre alkalmasak, az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekkel működnek optimálisan, így a padló-, fal- és mennyezetfűtés, valamint a fan coilok jöhetnek elsősorban szóba hőleadóként, de egyes típusok hagyományos radiátorokkal is működhetnek.

Mikor jó megoldás a hőszivattyú?

Új családi ház építése esetén a hőszivattyús fűtés ideális, hiszen itt a rendszer kiépítése a követelményeknek megfelelően történhet, ráadásul az új építésekre vonatkozó közel nulla energiaigényt is teljesíteni tudja.

Fűtéskorszerűsítés esetén a meglévő rendszer vizsgálatára és jövedelmezőségi számításokra van szükség annak megállapítása érdekében, hogy működtethető-e gazdaságosan a hőszivattyús rendszer.

Meglévő padlófűtéshez csatlakoztatható, de esetenként radiátorokkal is működőképes. A kiépítés alapkövetelménye az épület külső hőszigetelése, valamint a korszerű nyílászárók megléte.

Szeretnéd jelentősen csökkenteni otthonod fűtési költségeit? Keress bennünket, szakembereink ingyenes helyszíni felméréssel és konzultációval támogatják a döntésedet.