Hőszivattyú-méretezés, avagy mekkora hőszivattyúra van szükséged?

A hőszivattyú-méretezés lényeges kérdés, amennyiben otthonod fűtését, melegvízellátását és hűtését a napjainkban előtérbe került korszerű, környezetbarát és leggazdaságosabb hőszivattyúval oldanád meg. 

Az érvényes energetikai szabályozás alapján az új építésű épületek energiaigényét 25%-ban megújuló energiával kell fedezni, ami hőszivattyús rendszer használatával biztosítható. Az elektromos fogyasztás hőszivattyú napelemmel történő kombinálásával akár teljes egészében kiváltható, így a fűtés klímasemleges módon biztosítható. A rendszer maximális kihasználása érdekében már a kezdetekben jól kell méretezni a berendezést és megtervezni a kialakítást. Hogyan történik ez helyesen? Milyen szempontokat kell figyelembe venni? Tarts velünk, hogy képbe kerülj!

Mire alkalmas a hőszivattyú, mi a célod vele?

Amikor hőszivattyús rendszer kiépítésén gondolkozol, érdemes tisztában lenni a lehetőségekkel. A hőszivattyú nemcsak fűtésre, de használati meleg víz előállítására és akár hűtésre is használható, amennyiben a céljainknak megfelelően választjuk ki a berendezést. A hőszivattyúk előnyeiről írtunk már korábbi bejegyzésünkben is, de a legfőbb tényezőket most is ismertetjük annak érdekében, hogy a megfelelő döntést hozhasd meg. 

Hogy megéri-e hőszivattyút választani, új építések esetében nem lehet kérdés, azonban fűtéskorszerűsítés esetén több szempontot is figyelembe kell venni annak érdekében, hogy jó döntést hozhass.

A hőszivattyú az alacsony működési hőmérsékletű felületfűtési rendszerekkel működik ideálisan, vagyis a padló-, a fal- és a mennyezetfűtéssel, illetve egyes radiátorokkal. Felújítás esetén a meglévő rendszer kora, állapota jelentős mértékben meghatározza, hogy alkalmas-e a hőszivattyú. Ennek meghatározásához szakember segítségét érdemes igénybe venni.

Mekkora berendezés szükséges, avagy a hőszivattyú méretezése

Amennyiben hőszivattyút szeretnél, meg kell határozni, milyen célra használnád: fűtésre, meleg víz előállítására, hűtésre vagy ezek mindegyikére. 

Meg kell határozni a készülék teljesítményét, ehhez pedig pontos, a hőigényre alapozott számításokra van szükség, amelynek meghatározása gépész tervező feladata. Mind az alulméretezett, mind a túlméretezett rendszer jelentős többletfogyasztást eredményez.

Az épület hőigényét több tényező határozza meg:

• az épület méretei
• a felhasznált építőanyagok
• a szigetelés milyensége
• a nyílászárók minősége
• a kifűtendő légköbméter
• a hőleadó felületek típusa

Az otthonok korszerű fűtésére, hűtésére alkalmas berendezésekkel kapcsolatban blogunkon olvashatsz.

A hőszivattyúk teljesítménye

A teljesítmény meghatározásához tudni kell, hogy a hőszivattyúk hatékonysága a külső hőmérséklet csökkenésével némileg romlik, vagyis minél hidegebb van, annál kevesebb energiát tud kinyerni a rendszer. Hazánkban felesleges, sőt a túlméretezés miatt egyenesen drága, ha a berendezés teljesítményét -15 °C-os külső hőmérséklethez választod, hiszen ez nem túl gyakori. Melegebb időben a készülék gyakran ki-be kapcsol, ami többletfogyasztást eredményez, továbbá csökkenti a készülék élettartamát. Érdemesebb tehát alacsonyabb teljesítményű berendezést választani.

Új építésű, korszerű anyagokból épült és szigeteléssel rendelkező otthonok esetén légköbméterenként átlagosan 20-23 W, négyzetméterenként 60 W teljesítmény szükséges. Minél nagyobb a készülék COP értéke, vagyis hőteljesítménye, annál gazdaságosabb.

Kérdéseid maradtak a hőszivattyú-méretezéssel kapcsolatban? Keress bennünket, ingyenes felméréssel, szakmai tanácsokkal segítünk a döntés meghozatalában!