Korszerű hőszivattyú rendszerek fűtéshez és hűtéshez

A hőszivattyú rendszerek a megújuló energiákból nyert hő hasznosításán alapulnak, ezáltal környezetkímélő technológiát jelentenek, nem mellesleg kiváló hatásfokkal dolgoznak, energiahatékonyak. Amennyiben hosszú távú, gazdaságos megoldást szeretnél családi házad fűtésére, hűtésére és melegvíz-ellátására, ezek a berendezések a legjobb alternatívát kínálják.

Ezzel a bejegyzéssel azoknak szeretnénk segítséget nyújtani, akik, bár hallottak a hőszivattyúkról az otthonok kényelme kapcsán, még nincsenek tisztában azzal, mire valók e rendszerek, hogyan működnek, milyen típusai vannak, illetve milyen előnyökkel szolgálnak.

Mi a hőszivattyú, és hogyan működik?

Meglepő lehet, de egy hőszivattyút úgy képzelj el, mint egy hűtőszekrényt vagy egy klímát, már ami a működését illeti. Nem hőtermelő berendezés, hanem az ingyenesen és korlátlanul rendelkezésre álló, többféle forrásból származó környezeti energiát, vagyis hőt alakítja át alacsony villamosenergia-felhasználás mellett, és használja télen fűtésre, nyáron hűtésre, valamint meleg víz készítéséhez. Károsanyag-kibocsátása minimális.

Működése egy körfolyamat, a külső környezetből hőenergiát vesz fel, és a hűtőközeg segítségével a megfelelő hőmérsékletűre fűti/hűti a rendszerben keringő vizet, és a hőleadókon keresztül használja fűtésre/hűtésre és/vagy meleg víz készítésére. A legnépszerűbb levegő-víz hőszivattyúk működéséről bővebben is olvashatsz egy korábbi bejegyzésünkben!

Milyen típusai közül választhatunk?

A hőforrás típusától függően alapvetően 3 típus közül választhatunk:

• Levegő típusú hőszivattyúk:

A külső környezet levegőjének hőjét hasznosítják, ide tartoznak a levegő-víz hőszivattyúk és a fűtésre optimalizált klímák. Előnyük, hogy könnyen, különösebb előkészületek nélkül telepíthetők, így ezek a legelterjedtebb típusok, hátrányuk azonban, hogy teljesítményük a külső hőmérséklet függvénye.

• Víz-víz hőszivattyúk:

A talajvíz hőenergiáját használják az otthonok fűtésére/hűtésére. Ez a leghatékonyabb valamennyi típus közül, azonban telepítése költséges előkészítést, próbafúrást, vízelemzést, valamint viszonylag nagy területet, továbbá nagy mennyiségű vizet igényel, és nem minden esetben megvalósítható.

• A talajhő-víz hőszivattyúk:

Mind a talajkollektoros, mid a talajszondás hőszivattyú a talaj szinte egész évben állandó hőjét használja, azonban előbbinél a csöveket a talaj felső rétegében kell elhelyezni, így helyigénye rendkívül nagy, jelentős előkészületeket igényel. Utóbbinál talajszondákat kell telepíteni 60-100 m mélyen, ami jelentős költséggel jár, illetve engedélyhez kötött.

A különböző típusú hőszivattyúkról és klímákról mindent megtudhatsz, ha követed blogunkat!

Mire alkalmas a hőszivattyú rendszer?

A berendezés és a rendszer részeként telepített hőleadók típusától függően fűtésre, hűtésre és használati meleg víz előállítására alkalmas.

Új építés esetén ideálisan alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekhez – padló-, fal- vagy mennyezetfűtés – csatlakoztatható. Fűtéskorszerűsítés, felújítás esetén is alkalmas lehet, azonban a meglévő padlófűtéshez vagy radiátorokhoz történő csatlakoztatás lehetőségét műszakilag és gazdaságossági szempontból is alaposan meg kell vizsgálni.

A hőszivattyús fűtési rendszert napelemekkel összekapcsolva az üzemeltetési költségek tovább csökkenthetők, illetve teljesen klímasemlegessé tehető.

Zöld megoldásban, hőszivattyú rendszerben gondolkodsz? Lépj kapcsolatba velünk, kérd ingyenes helyszíni felmérésünket és konzultációt, hogy költségbecslés birtokában hozhasd meg a döntést!