Minden, amit tudni érdemes a talajvizes hőszivattyú használatáról

A talajvizes hőszivattyú a talajvíz vagy rétegvíz, ritkább esetben patak vagy tó vizének hőenergiáját hasznosítja fúrt kutak segítségével az épületek fűtésére, hűtésére és használati meleg víz ellátására. A megújuló energiát használó hőszivattyús rendszerek iránt egyre nagyobb a kereslet egyrészt az elszabaduló energiaárak miatt, másrészt azért, mert sokan fontosnak tartják a környezet védelmét, így a hagyományos fűtési módoknál kisebb CO2-kibocsátású, nem fosszilis energiahordozóval üzemelő rendszert keresnek. 

A hőszivattyúk nagy előnye, hogy energiahatékonyak, a klasszikus kazánok 90%-os hatékonyságához viszonyítva, típustól és készüléktől függően akár 3-500 %-os hatékonysággal működnek, és üzemeltetésük is gazdaságos, hiszen mindössze maximum 25% elektromos energia felhasználásával állítják elő a lakások klimatizálására szolgáló hőenergiát. A talajvíz hőszivattyúk hatásfoka az összes típus közül a legmagasabb, COP fokuk 5,5-6,1 között változik. 

Hogyan működik a talajvizes hőszivattyú?

A talajvíz – viszonylag magas és állandó hőmérsékletének (7-12 °C) és jó hővezető képességének köszönhetően – tökéletes hőforrásul szolgál a víz-víz hőszivattyú számára. A berendezés a talajvizet a rendszer függvényében a forráskúton keresztül szivattyúzza a hőcserélőbe, ahonnan a hőenergia kinyerése után a lehűlt víz a 1-3 nyelőkútba vagy egy természetes befogadóba kerül.

A szivattyúzott víz kémiai összetétele és a benne található lebegő szennyezések miatt csak egy fűtőkör rendszerbe iktatásával működtethető megfelelően, ez azonban teljesítménycsökkenést, valamint többletszivattyúzási munkát igényel. 

A hőszivattyúk működéséről általános információkat korábbi bejegyzésünkben találsz. 

Milyen hátrányai vannak a víz-víz hőszivattyús rendszernek?

A talajvizes hőszivattyús rendszer kialakítása alapos tervezői és kivitelezői munkát igényel, az üzemeltethetőség érdekében a vízmennyiség és a kinyerhető hőmennyiség meghatározására költséges próbafúrást kell végezni. A talajvíz mennyisége, hőmérséklete és összetétele alapján kell megválasztani az épületgépészeti elemeket.

A rendszer nem telepíthető, ha a talajvíz mennyisége nagy ingadozást mutat vagy a szintje túl mélyen van (max. 15-20 m), ez ugyanis a hatékonyságát jelentősen csökkenti.

További hátrány, hogy a rendszer által használt, majd kijuttatott talajvíz elvezetése, szikkasztása sokszor akadályokba ütközhet, mivel az elhelyezésnél figyelembe kell venni a talajvíz áramlásának irányát, továbbá a vízkivételt és víznyeletést azonos vízrétegben kell megvalósítani. Az elfagyás veszélye miatt a víz nem hűthető egy bizonyos hőmérséklet alá.

A talajvízkutak fúrása, létesítése a Környezetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség engedélyéhez kötött.

Mikor ajánlott a talajvizes hőszivattyú?

Az alternatív, zöld energiákat használó berendezések jelentik a jövőt, ezek típusairól bővebben blogunkban olvashatsz. A víz-víz hőszivattyú stabil hőellátást biztosít magas hatásfok mellett, csendesen, környezetbarát módon működik alacsony üzemeltetési költséggel. Telepítési költsége magas, és csak több feltétele együttes teljesülése esetén kivitelezhető.  

Amennyiben rendelkezésre áll a talajvízből kinyerhető hőenergia, és alacsony hőmérsékletű padló-, fal- vagy mennyezetfűtés kerül kiépítésre új építés esetén, a hőszivattyú telepítése mindenképpen javasolt, hiszen energia- és költséghatékony, környezetbarát fűtési/hűtési alternatíva.

Ingyenes helyszíni felméréssel, nagy szakértelemmel segítünk a választásban, kérj ajánlatot még ma!