Telepíthető-e hőszivattyú radiátoros fűtéshez?

A “Használható-e hőszivattyú radiátoros fűtéshez?” kérdésre csak úgy adható egyértelmű válasz, ha a konkrét esetet megvizsgáljuk, ugyanis bizonyos típusokhoz, fűtési rendszerekhez igen, míg másokhoz nem. A hőszivattyúk ideálisan az alacsony hőmérsékletű – 45-55 °C – fűtési rendszerekkel működnek, ami miatt nagyobb hőleadó felületekre van szükség – optimális esetben ez padló-, fal- vagy mennyezetfűtés -, és lehet, hogy erre a meglévő radiátorok nem alkalmasak.

Amennyiben felújítást, fűtéskorszerűsítést tervezel, és a hőszivattyú mint fűtési megoldás szóba kerül, érdemes lehet egy szakemberrel átbeszélni a dolgot, átvizsgáltatni a meglévő radiátorokat, elemeket, elvégezni a szükséges számításokat annak érdekében, hogy gazdaságosan kivitelezhető-e az új rendszer.

Mi az a hőszivattyú?

A napjainkban az egyre keresettebb korszerű, környezetbarát és rendkívül energiahatékony hőszivattyúk zöldenergiát használnak hőtermelésre, ezáltal fűtik, illetve akár hűtik is az otthonokat, miközben a melegvíz-ellátásról is gondoskodnak.

A berendezés működése a hőmérséklet-különbség kiegyenlítődésén alapul, akárcsak a klímáké vagy hűtőszekrényeké. Működése egy körfolyamat: egy hőcserélőn keresztül vonja ki a környezetből a hőt, és adja át a munkaközegként működő gáznak, amelyet egy kompresszor összesűrít, azáltal hőt termel, amit egy újabb hőcserélőn keresztül ad át a fűtésrendszerben keringő víznek. Hűtés üzemmódban fordítottan játszódik le a folyamat.

Hőszivattyúk a megújuló energiák révén környezetbarátak, károsanyag-kibocsátásuk közel nulla, energiahatékonyságuk pedig 3-500%. Előnyeikről bővebben egy korábbi blogbejegyzésünkben olvashatsz.

Milyen típusú hőszivattyút vegyek?

Attól függően, hogy melyik környezetből nyerik a hőt, beszélhetünk a környezeti levegőből nyert hőenergiát hasznosító levegő-levegő és levegő-víz, a talajvíz hőenergiáját kihasználó víz-víz típusú, valamint a talajhővel üzemelő talajszondás vagy geotermikus hőszivattyúkról.

A levegő-víz hőszivattyú telepítése a legegyszerűbb, ugyanis semmilyen helyszíni előkészületet nem igényel, csupán helyet a bel- és a kültéri egységeknek. Bekerülési költsége ennek a legalacsonyabb, azonban energiahatékonyság szempontjából elmarad a geotermikus hőszivattyúk mögött, viszont a hazai klimatikus viszonyok között is gazdaságosan üzemeltethető.

A talajvizes és geotermikus hőszivattyúk telepítése előtt próbafúrásokat kell végezni, illetve utóbbiak esetén engedélyeztetés szükséges, továbbá viszonylag nagy területre is szükség van, valamint a szondák fúrására, így ez jóval költségesebb, ráadásul nem mindenhol használható. A klímákkal és hőszivattyúkkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókról blogunkban tájékozódhatsz.

Hőszivattyú radiátoros fűtéshez vagy padlófűtéshez?

Telepítéskor célszerű megfontolni a legjobb alacsony hőelosztást biztosító padlófűtési rendszereket. Meglévő fűtési rendszer esetében a padlófűtés kiépítése nagyon költséges és nagy munkával járó kivitelezés, ezért érdemes megvizsgálni, hogy a meglévő radiátorokkal működtethető-e.

A padlófűtés nagyszerű megoldás, de ha ez nem lehetséges, akkor a radiátorok is nagyon jó hatékonyságot biztosíthatnak, ha megfelelően tervezik, telepítik és helyezik üzembe őket.

A hagyományos kazánokhoz használt radiátorokhoz képest általában nagyobb radiátorok szükségesek a hőszivattyús fűtéshez, hogy elegendő felületük legyen ahhoz, hogy kellő hőt adjanak le a helyiség felmelegítéséhez.

További kérdéseid vannak a hőszivattyú telepítésével kapcsolatban? Hívj minket és mindenre választ adunk!