Tudástárunkban bemutatjuk: A levegő-víz hőszivattyú működése

A leggyakrabban alkalmazott levegő-víz hőszivattyú működése misztikusnak tűnhet, azonban roppant egyszerű, úgy kell elképzelni, mint egy hűtőszekrényt. A jól bevált technológiát már évtizedek óta alkalmazzák Észak- és Nyugat-Európa-szerte épületek fűtésére, klimatizálására és a használati meleg víz előállítására. Az utóbbi években hazánkban is egyre több hívet szerez magának, egyre több érdeklődőt vonz, így elérkezettnek láttuk az időt, hogy bemutassuk, hogyan is működik, illetve mit kell még tudni róla.

Az energiaárak jelentős növelése, a fosszilis energiahordozók kimerülése a hagyományos, égetéssel hőenergiát termelő berendezések helyett a megújuló energiát használó, korszerű, energiahatékony fűtési módok használatát sürgeti. De az új építésekre vonatkozó, a használatbavételi engedélyt a közel nulla energiaigényhez kötő szabályozás is a hőszivattyús fűtés irányába tereli a háztartásokat. 

A hőszivattyú és típusai

A hőszivattyú ingyenesen hozzáférhető megújuló energiát használ, a környezetből kinyert hőenergiát továbbítja a fűtési rendszernek. Az alacsony hőmérsékletű helyről hőt von el és azt egy magas hőmérsékletű helyre szállítja. Azonban mivel a természetes hőáramlással szemben működik, elektromos energiát használ. Jóval több hőenergiát termel, mint amennyi elektromos energiát az üzemeléshez használ, ezért hatásfoka jellemzően 3-500%. Napelemmel kombinálva még gazdaságosabb lehet. 

A hőforrástól függően 3 alapvető típust különböztetünk meg: a környezet levegőjét használó levegő-víz, a talajvíz energiáján alapuló víz-víz, valamint a talajhőt hasznosító geotermikus hőszivattyúkat. De a hőszivattyúkhoz sorolható még a fűtésre optimalizált klíma is, mint amilyen a Gree G-Tech inverter klíma készülék, amely a levegőből elvont hőt a beltéri levegőbe továbbítja, és ezáltal fűti/hűti az otthonokat. 

A levegő-víz hőszivattyú működése

A levegő-víz hőszivattyú a külső környezeti levegőből felvett hőenergiát a hűtőközeg segítségével a beállításnak megfelelő hőmérsékletűre fűti vagy hűti. A rendszerben keringő víz a hőleadókon keresztül fűtésre vagy hűtésre használható. Működése egy ismétlődő körfolyamat, amelynek 4 fő lépése van:

• Párologtatás 

A folyékony hűtőközeg hőmérséklete alacsonyabb, így a levegő melegíti. A hőmérséklet növekedésével a hűtőközeg gáz halmazállapotúvá válik, vagyis elpárolog, amivel energia keletkezik.

• Sűrítés

A kompresszor összenyomja a gáz halmazállapotú hűtőközeget, ami ezáltal felmelegszik.

• Cseppfolyósítás

A gáz a hőcserélőbe kerül, ahol átadja a hőt a rendszerben keringő fűtővíznek, ezáltal a hűtőközeg ismét folyékonnyá válik, lecsapódik és leadja a hőt, vagyis felmelegíti a lakást.

• Oldódás

A cseppfolyós közeg a kinti rendszerben lehűl, majd a folyamat kezdődik elölről. 

Nyáron, amikor hűtésre van szükség, a folyamat fordított sorrendben megy végbe. 

Mindenhol alkalmazható a hőszivattyú?

A hőszivattyú elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési rendszerekkel működik együtt a leghatékonyabban: a felületi fűtésekkel, mint a padló-, a fal- vagy a mennyezetfűtés, de egyes típusai a magas hőmérsékletű rendszerekkel, radiátorokkal is üzemeltethető.

Új építések esetén a hőszivattyús rendszerek jelenleg a legjobb opciót jelentik. 

Fűtéskorszerűsítés esetén a rendszer alkalmasságáról a szakemberek tudnak dönteni felmérés és számítások alapján, ilyen esetben az összes lehetséges alternatívát ajánlott megvizsgálni, és az energia- és költséghatékonyság függvényében meghozni a döntést.

Maradtak még kérdéseid a levegő-víz hőszivattyú működésével kapcsolatban? Keress bennünket, segítünk!