A hőszivattyú felépítése: a legfontosabb tudnivalók

A hőszivattyú felépítése hasonló egy hűtőszekrényhez vagy légkondicionáló berendezéshez, a lényegi különbség a fordított működésben mutatkozik meg, bár vannak olyan hőszivattyúk, amelyek a fűtésen és melegvíz-készítésen felül klimatizálásra is alkalmasak.

Napjainkban az emelkedő energiaárak, illetve az új építésekkel kapcsolatos közel nulla energiaigény miatt egyre nagyobb az érdeklődés az Észak- és Nyugat-Európában fűtésre már évtizedek óta használt hőszivattyúk iránt. Környezetbarát és energiahatékony megoldást jelentenek nemcsak háztartások, hanem irodák és intézmények kellemes hőmérsékletének biztosítására is. Annak érdekében, hogy a működése, ezáltal előnyei mindenki számára érthetők legyenek, nézzük meg a hőszivattyúk felépítését!

Mi a hőszivattyú, és milyen típusai vannak?

A hőszivattyú megújuló energiákat hasznosító korszerű, energiahatékony berendezés, amely hő egyik helyről egy másikra szállításával fűti vagy hűti az épületeket. A külső környezeti hő mozgatásával biztosít kellemes hőmérsékletet a belterekben.

A hőszivattyú nem állít elő hőt, csupán a mozgatás révén megtakarítja az energiát. Rendkívül hatékonyan működik, 1 egység elektromos energia segítségével 3-5 kW hőenergiát állít elő. Amennyiben többet szeretnél tudni ezekről a korszerű épületgépészeti berendezésekről, a hőszivattyúk előnyeinek egy teljes blogbejegyzést szenteltünk.

A hőszivattyúk három fő típusa:

• Léghőszivattyúk: A külső környezet levegőjéből nyerik a hőenergiát, amelynek mozgatása révén termelt hővel melegítik/hűtik az otthonokat, illetve másodlagos fűtőkörön keresztül használati meleg vizet készítenek.

Ezek a típusok általában könnyen és bárhová telepíthetők és gazdaságosabb alternatívák, mert nem igényelnek költséges előkészítést. Ide tartoznak a levegő-víz hőszivattyúk, valamint a fűtésre optimalizált klímák. Olvasd blogunkat, és tudj meg mindent a léghőszivattyúk fajtáiról, működéséről!

• Talajszondás vagy geotermikus hőszivattyúk: A talaj szinte állandó hőjét hasznosító típusok nagyobbak, és több elemet, valamint jelentős előkészítést, bányakapitánysági engedélyt és próbafúrásokat igényelnek, ezért a telepítési költségek jóval magasabbak lehetnek.

• Víz-víz hőszivattyúk: A talajvíz hőenergiáját kamatoztató hőszivattyúk a leginkább hatékonyak, de magas telepítési költségei vannak, és állandó talajvizet igényelnek, így akár annak elapadása esetén használhatatlanná válnak.

A hőszivattyú felépítése érthetően

Egy hőszivattyú általában 2 részből, egy bel- és egy kültéri egységből áll. 4 fő alkatrésze van, és a benne lejátszódó körfolyamat a következő:

• Elpárologtató: A kültéri egységben található elpárologtató összegyűjti a hőt a külső környezetből, amely felmelegíti a folyadékot, amely annak hatására gázhalmazállapotúvá válik.

• Kompresszor: A kompresszor a hűtőközeget nagyon magas nyomásra sűríti, így annak a hőmérséklete is megemelkedik, és gáznemű állapotban lép ki belőle.

• Kondenzátor: A kompresszort elhagyó forró és nagy nyomás alatt álló hűtőközeg a helyiségen belül elhelyezkedő kondenzátorba kerül, ahol a hőtermelés végbemegy, és egy ventilátor hajtja át a felmelegített levegőt a helyiségekbe.

• Tágulási szelep: Ezután a hűtőközeg hőmérséklete csökken, és részben folyékony, részben gázhalmazállapotban halad át a tágulási szelepen, majd a folyamat kezdődik elölről.

További kérdéseid vannak a hőszivattyúk felépítésével, működésével, telepítésével kapcsolatban? Hívd szakértő kollégánkat vagy töltsd ki ajánlatkérő űrlapunkat, 24 órán belül válaszolunk.